Ez a nap fordulópont volt Magyarország sorsában, mert kézzelfoghatóvá tette és világosan megmutatta, hogy a szovjet hatalmi terjeszkedés nemcsak távoli fenyegetés, hanem megakadályozhatatlan politikai valóság. Szembe kellett nézni azzal, hogy nem lehet többé demokráciában reménykedni. A XXI. századi üzenete ebből is fakad: törékeny kincsként kell vigyáznunk a demokráciára, és fel kell figyelnünk a szabadságot és demokráciát aláásó legkisebb jelekre is. – Vajon a politikai választóvonal két oldalán mit gondolnak az emberek február 25-ről? Németh Zsolt: – Az első polgári kormány idején, 2000. június 13-án fogadta el az Országgyűlés azt a határozatot, melyben február 25-ét a Kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánítottuk. Nem véletlen, hogy az első polgári kormány alatt került ez a határozat elfogadásra, mint ahogy a Terror Háza létrehozása sem véletlen, hogy ekkor történt. 2014-ben az egykori vasfüggönyön belüli államokkal közösen hoztuk létre az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformját, hogy a tények bemutatásával feltárjuk az igazságot a kommunizmus igazi arcáról.
Az emléknap Horváth Béla országgyűlési képviselő kezdeményezése által jött létre, akivel a mai nap alkalmából interjút is készítettünk.
(Ch. Gáll András)
Ma, február 25-én van a kommunizmus áldozatainak az emléknapja. Százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát a világon. Magyarországon is százezrek vesztették életüket, és ennél is többen voltak azok, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. Kelet- Közép- Európában elsőként a magyar Országgyűlés döntött arról, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatát követően 2001-ben emlékeztek meg először az áldozatokról. Azóta minden évben február 25-én tartanak országszerte megemlékezéseket. A szovjet hatóságok 1947 február 25-én tartóztatták le jogellenesen, és hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. Közel egy évtizedet töltött börtönökben és munkatáborokban. Ez a nap volt a nyitánya annak a több évtizedes folyamatnak, melynek során – a hazánkban "ideiglenesen" állomásozó szovjet csapatok fenyegető erejére támaszkodva- a kommunisták szisztematikusan eltiporták, megsemmisítették a társadalom azon tagjait, akik bírálták a rendszert, vagy ellenszegültek annak.
Idén a járvány miatt online zajlik a megemlékezés. Ma van a a kommunizmus áldozatainak emléknapja, melynek apropóján közöljük az MTVA Sajtóarchívumának összeállítását. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ezzel Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban; azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket. Az emléknap időpontja azért február 25-e, mert 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, és megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.