Aktív elem: Ügyleírás Kapcsolódó anyagok Letölthető dokumentumok Szolgáltatások Lépésről lépésre Segítség Jogszabályok Létrehozva: 2010. január 16. Módosítás: 2019. február 15. Forrás: Magyarorszá Hivatalkereső Értékelje a cikket! 1 2 3 4 5 Cikk A közalkalmazottak munkaideje napi 8 vagy heti 40 óra, készenléti jellegű munkakörben napi 12 vagy heti 60 óra. A szabadság alap- (20 vagy 21 nap) és pótszabadságból áll. Köztisztviselőknél a munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8-tól 16. 30 óráig, pénteken 8-tól 14 óráig tart. A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg. Az alapszabadságon felül a besorolástól függően pótszabadság is jár. Cikk: Pihenőidő a közszférában A közalkalmazottak napi pihenőideje A heti pihenőnapok A pihenőnapon végzett munka díjazása közalkalmazottak esetében Kormánytisztviselők, köztisztviselők napi és heti pihenőideje A pihenőnapon végzett munka díjazása kormánytisztviselőknél, köztisztviselőknél A közalkalmazott részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.
Az EUB a szabadsághoz való joggal kapcsolatos gyakorlatában rendre erre a kettős célra emlékeztet, s ebből vezeti le a szóban forgó munkavállalói jogra vonatkozó szabályok helyes értelmezését. A fizetett szabadsághoz való jogra vonatkozó hazai szabályokat az EUB által kifejtett ítélkezési gyakorlat szerint, az uniós joggal összhangban kell értelmezni. Megállapíthatjuk, hogy a jog megfelel az uniós jogból származtatható követelményeknek, amennyiben alapvetően a munkában töltött időt tekinti a munkaviszony során olyan időszaknak, amely fizetett szabadságra jogosító idő. Ugyanis elsősorban a ténylegesen munkavégzéssel töltött idő alatt gyülemlik fel a munkavállaló fizikai és szellemi fáradtsága, amelynek kipihenésére a szabadság rendeltetett. Az EUB gyakorlata is támogatja azonban azt az értelmezést, miszerint a ténylegesen munkában töltött időn kívül lehetnek még olyan időszakok, amelyeket a szabadságra való jogosultság szempontjából a munkavégzéssel töltött időszakokkal egyformán kell kezelni.
A gyerekek száma alapján legfeljebb 7 nap jár (ha van legalább három gyerekünk), 2 gyerek után plusz 4 nap, 1 gyerek után pedig plusz 2 nap jár. Vannak azonban speciális esetek is, például, ha föld alatti munkát végzünk, akkor 5 plusz nap jár. Ez alapján könnyen ki lehet számolni, hogy egy három gyerekes, 45 éves bányász, minden más körülményt figyelmen kívül hagyva, a gyerekek száma, az életkora és a föld alatti munkavégzés miatt összesen 20+10+7+5 napot lehet egy évben fizetett szabadságon, ami 42 nap, tehát hetekre lebontva, több mint 8 hét. -írja a Pénzcentrum. Pontosan kinek mennyi szabadság kjár? Mutatjuk! Először 25 évesen jár egy nap pótszabadság, ez 45 éves korig 10 napra kúszik fel: 25 évesen +1 nap28 évesen +2 nap31 évesen +3 nap33 évesen +4 nap35 évesen +5 nap37 évesen +6 nap39 évesen +7 nap41 évesen +8 nap43 évesen +9 nap45 évesen +10 nap Gyerekek után is jár pótszabadság: 1 gyerek után +2 nap 2 gyerek után +4 nap 3 vagy több gyerek után +7 nap Fogyatékos gyerekenként további plusz két nap jár.
Ha például valaki egy szakrendelőben heti 20 órában dolgozik másodállásban, szerdán és csütörtök 8, pénteken 4 órát, a szerdai és csütörtöki szabadnap ugyanúgy egy napnak számít, mintha pénteken venné ki a szabadságot. A szabadság kiadása a beosztástól függ: ha például az illető egy hétre elmegy nyaralni, az három szabadnapot jelent, mivel hétfő és kedd eleve nem munkanap számára, így az nem is vonható le az éves szabadságból. Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit! Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak. Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek
Számos kérdés merülhet fel abban az esetben, ha havibéres üzemi dolgozók a heti 40 óra munkaidejüket, a vezetőség döntése alapján, 4 nap alatt dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig napi 10 órában, míg a péntek pihenőnap. Nézzük sorba a válaszokat! Havibéres üzemi dolgozók a heti 40 óra munkaidejüket a vezetőség döntése alapján 4 nap alatt dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig napi 10 óra, a péntek pihenőnap. Hogyan kell a szabadságokat elszámolni? Hogyan kell a fizetett ünnepnapokat elszámolni, ha az hétfőre esik (pl. húsvét hétfő vagy pünkösd), illetve akkor, ha péntekre esik pl. idén augusztus 20.? További kérdésként merülhet fel, hogy az említett, pénteki napra jár-e a dolgozóknak "pluszpénz", mivel ők arra a hétre már ledolgozták a 40 órájukat? A havibéres munkavállalók esetén hogyan tudjuk megoldani a fenti problémákat, illetve: hogyan kell szabályosan számfejteni ezeknek az embereknek a munkabért? A Mt. 148. § alapján a szabadság idejére járó bért a szabadság időtartamára járó távolléti díj meghatározásával kell számfejteni.
Ha a bíróság a munkavállaló kérelmére – amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak – helyreállítja jogellenesen megszüntetett munkaviszonyt, a megszüntetés és a helyreállítás közötti időszak munkaviszonyban töltött időnek minősül. Erre az időre tehát szabadság is jár. A Kúria eseti döntése szerint, ha a közalkalmazott munkáltatója felmentés esetén mentesíti a közalkalmazottat a felmentési idő teljes tartamára a munkavégzési kötelezettsége alól, a teljes felmentési idő jogszerző időszaknak minősül. Fontos megjegyezni, hogy – amint azt a korábbi Legfelsőbb Bíróság világossá tette – az az szabály, miszerint a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára is megilleti a munkavállalót szabadság, nem azt jelenti, hogy a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadandó. A helyes értelmezés szerint csupán azt jelenti, hogy a távollét e tartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni. Ezen ítélet ugyan a korábbi Munka törvénykönyvének hatálya alatt született, és csupán a keresőképtelenségi időt mint szabadságra jogosító távolléti időt érinti, azonban az elvi tartalom alkalmazható a jelenleg hatályos törvény szerint szerzett szabadságra és a többi, fent részletezett jogszerző időre is.
Keresőképtelenség esetén így mentesülünk a munkavégzés alól A törvény szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelesség alól a keresőképtelensége esetén.
Abban az esetben, ha pl. a munkavállaló nem jogosult táppénzre, ugyanúgy megilleti a mentesülés. Betegszabadság - mennyi táppénz jár? A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki, erre díjazásként a távolléti díj 70%-a jár. A 15 munkanap elteltét követően a dolgozót társadalombiztosítási ellátásként táppénz illeti meg, összege a tb jogszabályokban meghatározott módon kalkulált átlagos jövedelem 60%-a, illetve fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás mellett 50%-a. Olvasd el ezt is! Betegségre, táppénzre, betegszabadságra vonatkozó jogszabályok közérthetően » Szerző: dr. Hajdu-Dudás Mária Fotó: Freepik Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.
A részmunkaidő rendszerint kölcsönösen előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára. Éppen ezért, viszonylag gyakran találkozhatunk a munka világában a részmunkaidős foglalkoztatással. Ugyanakkor ennél a foglalkoztatási formánál is felmerül néhány fontos dolog, amit érdemes szem előtt tartani. Ezeket szedtük most pontokba. 1. A részmunkaidőnek nincs napi minimuma Részmunkaidőről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató és a munkavállaló a teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg. Mindenki által ismert, hogy az általános teljes napi munkaidő 8 óra. A felek megállapodása alapján a teljes munkaidő ennél hosszabb is lehet, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a dolgozó a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója. Az általánosnál hosszabb teljes napi munkaidő legfeljebb napi 12 óra lehet. Szemben a teljes munkaidő maximumának törvényi korlátaival, a részmunkaidőnek nincsen jogszabályban meghatározott minimum óraszáma. Alapvetően csak a felek megállapodása határozza meg a részmunkaidő minimális mértékét.
a képernyő előtti munkavégzés esetén szem- és látásvizsgálat). Nem tekinthetőek kötelező orvosi vizsgálatnak a népegészségügyi célú, illetve célzott szűrővizsgálatok (pl. : mammográfia) vagy a betegég okán elrendelt nőgyógyászati kivizsgálás sem. Az Mt. kiemeli, hogy kötelező orvosi vizsgálatnak kell tekinteni a terhes nőnek a terhessége ideje alatt, a terhességével összefüggő orvosi vizsgálaton való részvételét is. Ugyancsak feltétel, hogy az ilyen vizsgálaton való megjelenésre kizárólag csak munkaidőben legyen lehetőség. Ki-hány órát hiányozhat a munkából hivatalosan? A kötelező orvosi vizsgálat annyi időre mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, amennyi időre az egészségügyi szolgáltatónak annak elvégzéséhez szüksége van. - A szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. - A véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra. - A hozzátartozó halálakor két munkanapra.