Karinthy Frigyes Találkozás Egy Fiatalemberrel / Havas Gyula: Karinthy Frigyes: Találkozás Egy Fiatalemberrel • Novellák | Nyugat 1908-1941 | Kézikönyvtár
- Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Havas Gyula: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel • Novellák | Nyugat 1908-1941 | Kézikönyvtár
- Elemzés
- Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel/Ballada a néma férfiakról/Budapesti emlék/Meséskönyv/Képeskönyv/Igy irtok ti (Athenaeum Irod. és Nyomd. Részvénytárs.) - antikvarium.hu
Végre, idősebb vagyok nálad… és én azóta sokat láttam… és sokat tapasztaltam… te gyerek vagy… mit tudod te… Egyszerre elcsuklott a hangom, lehorgasztottam a fejem és egészen halkan és zavartan mosolyogtam és halkan és zavartan felemeltem a kezem és zavartan mosolyogva suttogtam: -… Hát mit tegyek? … hát azt nem lehetett, ahogy te gondoltad. Hidd el, kérlek, nem lehetett… én próbáltam… de igazán nem lehetett… Most felém fordult. Elgörbült szájjal, gyűlölettel nézett rám. – Hol a repülőgép? – kérdezte rekedten. Zavartan dadogtam: – Hát… mit tegyek… feltalálták… Farman… a Wright-testvérek… nem voltam ott… De hidd el, ők is elég jól csinálták… egész jó, aránylag… lehet vele repülni… – Látom – mondta gúnyosan. Aztán megint rám nézett. – Hol az északi sark? Lesütöttem a szemem: – Valami Peary elérte… Kérlek, hát nem volt időm… te tévedtél… nem lehet mindent… én akkor az egyetemre jártam. – Úgy – mondta. Aztán: – Hol a büszke és szabad Magyarország? – Kérlek alássan… igazán furcsa vagy… dolgozunk rajta… én is… de az nem megy olyan hamar… az embernek élni is kell.
Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis
Az ilyen nyílt behódolás az anyagiaknak, s művészi célkitűzéseknek pusztán a pénz miatti megtagadása felháborítja a fiatal Karinthyt: "Nem felelt. Komor hallgatásba merült tekintete eltűnt a távolban. " A végső pozitívum, amit a felnőtt fel próbál mutatni, az felesége, Judik Etel meghódítása, akiről már a novella elején is hódolattal beszél ("én szép kedvesem, aki íme szeretett, s megengedte, hogy szeressem"). Alteregója azonban ezt is önámításnak látja, ezt sem fogadja el eredményként, s valóban, a mű végén a feleség első megjegyzése a fiatalemberre szintén a modorával kapcsolatos. A most már hiúságában is megsértett idősebb férfi, mintegy röstellve eddigi megalázkodását, ismét a másik fiatalságát, éretlenségét hangsúlyozza, amire a fiatal Karinthy, büszkén vállalva önmagát s céljait ("azt akartam, hogy az élet ismerjen meg engem"), hosszan, keserű fájdalommal, de éles kritikával kimondja a végső ítéletet: "Te tudod, hogy nekem van igazam, te kicsi te senki. " Ennek ellenére az idősebb marasztalná, érzi, hogy fiatal énjének hiánya szintén fájdalmas lesz számára.
Havas Gyula: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel • Novellák | Nyugat 1908-1941 | Kézikönyvtár
- Melyek a súlyos bűnök amiket mindenképp meg kell gyonni? Az elmúlt 25 évben...
- Calcium sandoz vitamin c 1000mg pezsgőtabletta
- Violetta 1 évad 25 videók letöltése
- Vámpírnaplók 8 évad 10 rész d 10 resz videa
- 5 osztályos matematika feladatok megoldással
- Thor ragnarök teljes film magyarul indavideo templomos lovagok
- Ülőgarnitúra és kanapé outlet - bútorkészletünk körülbelül 220 db.
Elemzés
Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel/Ballada a néma férfiakról/Budapesti emlék/Meséskönyv/Képeskönyv/Igy irtok ti (Athenaeum Irod. és Nyomd. Részvénytárs. ) - Elbeszélések/ Novellák/ Irodalmi karrikaturák Szerkesztő Grafikus Kiadó: Athenaeum Irod. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 438 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: 6 mű egybekötve. Az író arcképével, Dezső Alajos és Major Henrik fekete-fehér karrikatúráival. Az "Igy irtok ti" c. mű a Modern Könyvtár sorozat 108-112. száma. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a "Találkozás egy fiatalemberrel" c. műből: Jókedvű voltam, sok mindent elfelejtettem, körülményesen meggyujtottam a szivarom és nekivágtunk az Andrássy-utnak.
Karinthyn a találkozás legelső pillanatától, sőt már csak 17-18 éves önmagának megpillantásakor is nyugtalanság vesz erőt, el akar fordulni, érzi, hogy a találkozás kellemetlen lesz. A novella felütésekor, a megelégedett polgári lét külsőségeinek (szivar, esti séta az Andrássy úton) vállalása után nem is lepődünk meg, hogy az első, amit fiatalkori önmagán észrevesz: a kopott ruhák. Tizenéves önmagát nem is vállalja felesége előtt. A külsőségekre, státuszszimbólumokra fütyülő fiú, s az allűröknek behódoló fiatal férfi ellentéte bontakozik ki előttünk, s míg az első biztos értékrendjében, annak helyességében, a felnőtt Karinthy szégyelli magát. Ennek megfelelően beszélgetésüket a fiatal irányítja: számon kér, szemrehányást tesz, míg az idős Karinthy megszeppenve magyarázkodik. Párbeszédük során stilisztikai különbségek is érzékeltetik a két egyéniség közötti eltérést. Az öregebb Karinthy hosszú, de szaggatott, töredezett mondatokban beszél, míg a fiatal szinte csak tőmondatokban fejezi ki magát, s míg a másik nem mer, ő nem akar a másik szemébe nézni.
Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel/Ballada a néma férfiakról/Budapesti emlék/Meséskönyv/Képeskönyv/Igy irtok ti (Athenaeum Irod. és Nyomd. Részvénytárs.) - antikvarium.hu
Karinthy újító törekvéseinek jellegzetes színtere a novella. A századelő modern tudományai: a pszichológia, a szociológia, az ezekhez kapcsolódó determinista és biologikus szemlélet, illetve a modern polgári filozófia hatása rendszeresen megjelenik műveiben. Az ember kettőssége (racionális én, irracionális én), tudatos és tudattalan énjének meghatározó volta írásainak központi témájává vált. A tudományos ízű pszichologizáló gondolatsort és a krokikba illő ironikus, szatirikus ábrázolást és hangot egyesíti novelláiban. A legjellemzőbb példa erre a Találkozás egy fiatalemberrel című novella. A Találkozás egy fiatalemberrel a megkettőzött tudat racionalisztikus leírása. A tárgyilagos leírás mögött azonban ott munkál a fantasztikum, hiszen a történet hőse (maga az író) kamaszkori önmagával találkozik a Duna-parton. Kiábrándító találkozás ez, hiszen a felnőttkor határán álló, világmegváltó tervekkel felvértezett fiatalember szembesül az életben már otthonosan mozgó, a szabályokat komfortosan elfogadó, csalódott és meghasonlott felnőtt énnel.
Még néztem, azt hittem, hogy látom, de aztán rájöttem, hogy a vörös égen egy vékony felhő lebeg csak. A feleségem türelmetlen lett. – Ki volt ez a fiatalember? – kérdezte. – Egy régi ismerősöm, – mondtam neki zavartan. – Kedves fiú… – Igen – mondta a feleségem kicsit élesen. – Csak rossz modora van. Miért nem mutatkozik be? Pedig feltűnően hasonlít hozzád. Aztán idejöttünk a kávéházba. Nehéz kedvemről lassan oszolt el a görcs. A téma szép – mondtam magamban, felvidulva. – Versnek kicsit hosszú volna. De egy novellát lehet belőle csinálni. Röviden, szatirikusan. Ma úgyis kedd van, szállítanom illik valamit. Papírt kértem és rövid habozás után leírtam a címet: "Találkozás egy fiatalemberrel…" És csak tompán fájt már a seb.
Beszélgetésük során a tizenéves Karinthy álmainak meg nem valósulásáért, meg nem valósításáért vonja kérdőre a huszonhat éves írót, aki tulajdonképpen csak mentegetőzni tud. Kezdettől fogva felsőbbséget erőltet magára, leplezni próbálja zavarát, de halvány, legtöbbször életkorára hivatkozó érvei ("Nézd, bajuszom van", "idősebb vagyok nálad", "sokat tapasztaltam") megtörnek fiatal énjének egyetlen száraz közbevetésén: "Sokat beszélsz". Különösen szánalmasnak hat egy, az öltözékre tett, csípősnek szánt megjegyzés: "A ruhád nagyon szánalmas, édes fiam (... ) már engedj meg, nem tudnék ilyen ruhát felvenni. " Ez után visszacserélődnek a szerepek, a felnőttnek, bármennyire is szerette volna, nem sikerült saját értékrendje segítségével a másik fölé kerekednie. Megadja magát, s kiderül, hogy ő maga is érzi: a fiatalkori énjének van igaza. A tizenéves énje csak ez után néz először a szemébe, s gyűlölettel teli pillantásából érezni lehet: nem lesz kíméletes. Érdekes, hogy a nagy művek többsége valóban irreális terv, mindenesetre az összes elképzelés megvalósítása lehetetlen feladat lett volna, akárcsak a Tanár úr kérem-ben szereplő Lógok a szeren című humoreszkjében, ahol szintén a mű kamasz főhősének ábrándjait mutatja be, jóval ironikusabban.
Hadarni kezdtem: – De látod… azért én igyekeztem… hogy legyen valami abból… amit neked megígértem… Írtam ám… Elég jó dolgokat írtam… Nézd meg csak kérlek a kirakatokat… a nevem ismerik… jónevű vagyok… ahogy te akartad… és az emberek eléggé tisztelnek… És látod, könyveket is írtam… ahogy te elgondoltad… nézd csak… itt van egy… elég jó… Idegesen kapkodtam ki a zsebemből egyik könyvemet, amelyben humoros rajzok és novellák vannak és mutattam neki. – Nézd csak… elég jó… Egyetlen pillantást vetett csak a könyvre, nem nyúlt utána. – Igen, láttam már – mondta kurtán. – Elég jó. Kinyujtotta a karját az alkonyodó láthatár, az elgörbülő hegyek felé. – Hol a nagy szimfónia, a rettenetes színjáték a szürke láthatárról és a gőgös istenekről, akik ott lüktetnek és vonaglanak a láthatár mögött? Elpirultam. – Hát kérlek… azt nem lehetett… Azt nem lehet három felvonásban megcsinálni… Te tévedtél… A szürke láthatárt nem tudja eljátszani egy színész… aztán rájöttem, hogy ez nem is a megfelelő műfaj… és nem is tudnék elkészülni vele… Hanem írtam erről egy csinos szonettet… egy előkelő revű hozta… és tetszett… és azóta jobban fizetnek… Nem felelt.