Szerző: | Gazdaság | 2014. március 24. hétfő Tudta, hogy a házassági vagyonközösség már a házasság megkötése előtt is keletkezhet, és akár a házasság felbontása után évekkel is tarthat? Vagy azt, hogy mostantól 5 év együttélés után közös vagyonba kerülhet a teljes vagyona? Fontos változásokat tartalmaz a márciustól hatályba lépő új Ptk., amelyről a Madarassy Ügyvédi Iroda számol be blogunkon. A korábbi szabályozástól eltérően az új Ptk. a kialakult gyakorlatnak megfelelően már a házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezését tekinti főszabálynak, vagyis a törvény általános vagyonjogi rendelkezései csak akkor alkalmazhatóak, hogyha attól a házastársak eltérően nem rendelkeztek. Ez a változás a gyakorlatban kiterjeszti a felek szerződési szabadságát, vagyis a házassági vagyonjogi szerződésben egészen szélsőséges megoldásokat is alkalmazni lehet. Ezzel egyidejűleg azonban jelentősen változnak a törvényes vagyonjogi rend szabályai is. Módosul a vagyonközösség kezdete, hiszen amennyiben a felek később házasságot kötnek, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer már a korábbi élettársi kapcsolat kezdetétől fenn fog állni.
A nyilvántartást a közjegyzői kamara vezeti, és abba a jogi érdek valószínűsítése mellett bárki betekinthet. A szerződés kiterjedhet a vagyon egészére, vagy tetszőleges részeire. Ha a halál utánra is kiterjed, akkor közös végrendeletnek is minősül. A felek rendelkezési szabadsága gyakorlatilag korlátlan.
Tehát ez az örökölt, vagy ajándékba kapott vagyon (pl. a szülőktől örökölt ingatlan) is az öröklő, vagy megajándékozott házastárs különvagyonába fog tartozni. A fentiektől a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben természetesen eltérhetnek. Tudjon meg többet a házassági szerződésről, vagy KÉRJEN IDŐPONTOT.
erre vonatkozóan az alábbiak szerint. A közös vagyon megosztásáig főszabály szerint nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével. Ez alól kivételt jelentenek az egyik házastárs foglalkozásához, egyéni vállalkozói tevékenységéhez szorosan kapcsolódó tárgyai, mivel az ezekkel való rendelkezés a házastárs mindennapi munkájához elengedhetetlen. A kivételek másik körébe az olyan intézkedések tartoznak, amelyek a közös vagyont valamilyen károsodástól óvják meg, illetve minden olyan rendelkezés, amely a közös vagyon számára kizárólag előnyös hatásokat hoz, mint például valamilyen közös vagyont terhelő kötelezettség esedékessé váló részletének kifizetése. A fenti kivételek ellenére sem lehet azonban rendelkezni a másik fél hozzájárulása nélkül a közös vagyonba tartozó ingatlanról, illetve nem lehet közös vagyonba tartozó vagyontárgyat gazdasági társaságba apportként bevinni. A gyakorlatban ezt a kiskaput olyan sokan használták, hogy az új szabályozás kategorikusan rendezi, hogy ezekben az esetekben a másik fél hozzájárulását nem lehet vélelmezni.
Feltehetően ebből a szabályból ered a sok félreértés, amellyel naponta találkozhatunk, holott ez csak a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos berendezési és felszerelési tárgyakra vonatkozik – azokból sem az "eredetiekre", csak a különvagyoni tárgyak helyébe lépő tárgyakra. Amennyiben szeretne tájékozottabb lenni a témában, a válás vagyonmegosztás jogi hátteréről is kérdezne, keresse bizalommal ügyvédi irodánkat!
apai elismerő nyilatkozat ot tesz anyakönyvvezető előtt. Jó tudni azt is, hogy az élettársak – ellentétben a házaspárokkal - nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket. Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra! IDŐPONTOT FOGLALOK
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni. Fontos, hogy, ha a felek házasságot kötnek, akkor a házastársi vagyonközösséget az életközösség kezdetétől kell számítani: a házasságkötést megelőző együttélés vagyonjogi szempontból összeolvad a házassági életközösséggel, tehát a házasság felbontásakor a vagyonmegosztásnál az életközösség kezdetét kell figyelembe venni. Így például, ha 3 évig élünk élettársi kapcsolatban, majd összeházasodunk és 5 év után elválunk, akkor 8 évig éltünk életközösségben és a közös vagyonszerzés nem a házasságkötéskor, hanem 8 évvel ezelőtt kezdődött el. Élettársi tartás Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább 1 évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.
Sokan preferálják az élettársi kapcsolatot a házassággal szemben, azonban nem mindenki van tisztában azzal, hogy élettársi kapcsolat esetén milyen jogai és kötelezettségei vannak a feleknek. Cikkemben összegyűjtöttem az élettársi jogviszonyra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Élettársi kapcsolat Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (azaz életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az érzelmi közösség mérhető a harmadik személyek előtti közös megjelenésben, a kapcsolat harmadik személyek előtti felvállalásában (pl. a felek a családi eseményeken közös jelennek meg). Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.