Ki ne emlékezne a kedvenc meséjére? Ki ne érezte volna úgy, hogy a szőke herceg fehér lovon felé lovagol? És ki ne akart volna az óriás eszén túl járni? Vajon a mai gyerekek, fiatalok is megkapják azt a csodát, amiket mi a mesékből tanultunk? Hiába közhely, mégis igaz, hogy manapság a legtöbb gyermek nem a megfelelő mesén nő fel. Talán bele sem gondolunk, hogy a tündérek, mostohák, boszorkányok, koboldok milyen fontosak egy fejlődő szervezetnek, akár a tej, akár a C-vitamin. A lényeg az, hogy egy gyermek számára olyan egy jó mese, mint a felnőttnek egy olyan álom, melyben az előző nap problémáit könnyen feldolgozza. Sajnos nemcsak azokat a gyermekeket kell itt megemlíteni, akiknek anyagi okok miatt nem jutnak mesekönyvekhez, vagy amely fiatalkorúaknak maguknak is dolgozniuk kell akár iskola után akár iskola helyett; hanem azokat is e cím alá kell venni, akiknek meg lenne a lehetőségük, hogy a meséket megvegyék, csak sajnálatos módon, a szüleiknek nincs idejük, hogy este betakargatás után esti meséket olvassanak fel egy szép magyar daliás a királyfiról.
H anem hiba csúszott ebbe az átokba, mert nem repültek ám oda a világvégre, hanem csak a hegy túlsó felére. Le kellett ott szállni, mert olyan volt a rét! Varázssziporkák repkedtek szerteszét! Odalent a hét leánytestvér biflázta a leckét: "Aki bajban van hajtsa a fejét ide, jöjjön mihozzánk ízibe! Legyen nyugodt és biztos, a bajból kikecmeregsz most! " A mikor pedig az egyik szikra túl magasra repült, véle szállt a pálca s egy tündérlány, kinek neve Aleott felkiáltott: - Láááányok, mit látok fent az égen? Hova repül a szikra? Csak nem hét daliás legény repül felénk? Szárnyuk van, de nem vitás, talán az egyik neve Tamás? - Ó, de jóóó, ó, de jóóó! Csaljuk le őket menten! S a tervet tett követte. A hét lány hét pálcát fogott és csillámból, aranykristályból csúszdát repített az égre, hogy a fiúkat onnan lekérje. Nem is kérették azok magukat, a banya csak nézte hogyan hull gonosz terve semmivé le. A fiúk egyenként, vidoran huppanva és szárnyukat lengetve érkeztek le, a tündérek kertjébe. Mikor leszálltak paroláztak sorban, a lányok hellyel kínálták őket.
Egyszer volt, hol nem volt... by Fanni Tremmel
Néha Boribon mackó, időnként Sublót hercegnő és hetente egyszer Pöttyös Panni is bekukkant hozzánk néhány meghitt perc erejéig. Nálatok melyik magyar mesekönyv a kedvenc?