Figyelt kérdés Egy tanfolyamra iratoztam be és a szerződésben van egy ilyen pont: "Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII törvény 165. paragrafus (1) a. ) bekezdése alapján a képzési szolgáltatásról számlát a Képző nem állít ki, jelen szerződés számviteli bizonylatnak minősül. " A tanfolyam teljes költsége 460ezer Ft, amit részletekben kell befizetni, akkor erről nem állít ki számlát a képző? Ezzel a bizonylattal el lehet számolni a könyvelőnél? Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre. Te lehetsz az első, aki segít a kérdezőnek! Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2021, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Segítő családtag Segítő családtag számfejtéséhez először fel kell vinni egy "Segítő családtag" megnevezésű foglalkozási viszonyt (Törzskarbantartások / Közös törzsek / Foglalkozási viszonyok), majd a jövedelem jogcímnél (Törzskarbantartások/ Közös törzsek / Jövedelem jogcímnél) egy plusz jövedelmet, mint "Jövedelem segítő családtagnak". A jövedelemnél be kell állítani, hogy milyen járulékokat vonjon a program. A dolgozóhoz az Alapadatok résznél kell a foglalkozási viszonyt beállítani. A jövedelmek, juttatások résznél a + gombbal vigye fel a jövedelem összegét és számfejthet. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 4. § E törvény alkalmazásában: g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
E szerint speciális szabályok vonatkoztak az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozójára, aki a vállalkozásban személyesen, és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végzett, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A jogalkotó azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás 2010. évi bevezetését követően a segítő családtag munkaviszony keretében, alacsony költségen történő bevonása megoldott, így megszüntette a kiegészítő szabályozást. Jelenleg így három jogszerű módja van a segítő családtag foglalkoztatásának: a megbízási jogviszony, a rendes munkaviszony, illetve utóbbi keretében az egyszerűsített foglalkoztatás. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az eyes foglalkoztatási formákra vonatkozó tudnivalókat. A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
: kezdete, megszűnése) (Ebben az esetben a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. ) A foglalkoztatás történhet munkaviszonyban is, mely esetben a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályaira kell figyelemmel lenni. Természetesen – mivel biztosítási jogviszony jön létre – a 'T1041 nyomtatvány benyújtása munkaviszony esetén is szükséges. Amennyiben a munkavégzés munkaviszony keretében történik, akkor a közterheket a munkaviszonyra vonatkozó, általános szabályok szerint kell megfizetni. Ez esetben a biztosítási jogviszony a munkaidő hosszától és a díjazás mértékétől függetlenül létrejön. Végezetül, még egy lehetőség van családtag foglalkoztatására – ha az egyéb feltételek fennállnak – ez az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül történő foglalkoztatás. Alkalmi munka esetén ennek közteher vonzata 1000, - Ft/fő/nap, mely a foglalkoztatót terheli. E jogviszony szabályairól bővebben tájékoztatást ad az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai című 2012/46. számú információs füzetünk.
A segítő családtag - családtag foglalkoztatása - EU-TAX Consulting Kft. Kihagyás A segítő családtag – családtag foglalkoztatása A segítő családtag fogalmát a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. ) határozza meg. E szerint segítő családtagnak az minősül, aki közeli hozzátartozója az egyéni vállalkozónak vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (kkt., bt. ) természetes személy tagjának; az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetve a társaságban; személyesen és díjazás ellenében munkát végez, ezt azonban nem munkaviszony keretében teszi. A törvény ezzel a biztosítottakat megillető jogállásba szeretné helyezni a saját jogon biztosítottnak nem minősülő, ám ténylegesen az egyéni vagy társas vállalkozásba besegítő családtagot. A közeli hozzátartozók körébe tartozók a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott személyek. Ezek: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó a mostoha és a nevelőszülő, valamint a testvér.
A fenti kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt. Ha a vállalkozói igazolvány birtokában a vállalkozó "saját elhatározásából" nem folytat személyesen vállalkozói tevékenységet - pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg a tevékenységét, vagy kizárólag segítő családtag, alkalmazott útján látja el a tevékenységet - a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség az igazolvány átvétele napjától fennáll. Analóg módon alkalmazandó a szabály a társas vállalkozó esetében is. A járulékfizetési kötelezettség alól mentesül azonban az egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs.
Ez egy NAV-os tájékoztatásban korábban meg is jelent. Nemrég voltunk egy NAV vámhivatali továbbképzésen, és ott azt mondták, hogy segítő családtagként már semmilyen formában nem lehet dolgozni a törvényi változások miatt. A segítő családtag munkavégzésével kapcsolatban szeretném megkérdezni az alábbiakat: Mi a feltétele, hogy segítő családtagként (díjazás nélkül, átmenetileg) dolgozzon nálam valaki? Lehet-e így munkát végezni? Ha igen, akkor kell-e valamilyen papírt ehhez kitölteni, jelenéti ívet kell-e vezetni, van-e valamilyen bejelentési kötelezettségem? ". Először is tudni kell, hogy 2012. január 1-jétől kikerült az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. ) szabályai alól a segítő családtag fogalma. Erre tekintettel a családtag esetenkénti foglalkoztatására munkaviszony (ezen belül akár egyszerűsített foglalkoztatás), illetve megbízási jogviszony keretében kerülhet sor. Az első kérdésben foglalt esetben célszerű megbízási jogviszonyt létesíteni. A Ptk. 6:280. §-a rendelkezik az ingyenes megbízási szerződésről, mely (1) bekezdése szerint: "E fejezet (XXXIX. )