A kettős királyválasztás belharcok at szült, ezek megszüntetése érdekében létrejött a váradi szerződés, mely értelmében, ha Szapolyai meghal, akkor a magyar királyság teljes egészében a Habsburgok hatalma alá kerül. Ám Szapolyai fiát, János Zsigmond ot jelölte meg örökösének. János Zsigmond nevelője, Fráter György Szulejmántól kért segítséget Ferdinánd legyőzéséhez, aki ezután 1541-ben elfoglalta Budát, és az ország három részre szakadt: Királyi Magyarország, Török Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség. Az Erdélyi Fejedelemség a történelmi Erdély területén kívül a volt Magyar Királyság más területeit is birtokolta. Ez egy szélesebb területsáv volt, melyet latin szóval Partium nak, azaz Részeknek neveztek. Erdély etnikai helyzete "Három nép, három nemzet, négy vallás. " Erdély az Árpád-kortól kezdve fontos határvidék volt, védelmére különböző etnikumokat telepítettek ide, akik katonai szolgálatért cserébe adómentességet és autonómiát kaptak. Ezért a 16-18. században Erdély etnikailag elég sokszínű volt.
A magyarországi reformáció, Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete - YouTube
( 11 szavazat, átlag: 1, 45 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 1 015 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 21. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században 1. Előzmények, alapok – rendi különkormányzat – vajda – három natio (magyar, székely, szász) 2. A reformáció Erdélyben a, A reformáció irányzatainak jelentkezése Szászok – evangélikusok maradnak Magyarok – református és unitárius hitre térnek Székelyek – részben reformátusok, részben katolikusok maradnak Románok – ortodoxok, a 18. […] Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században 1. Előzmények, alapok – rendi különkormányzat – vajda – három natio (magyar, székely, szász) 2. A reformáció Erdélyben a, A reformáció irányzatainak jelentkezése Szászok – evangélikusok maradnak Magyarok – református és unitárius hitre térnek Székelyek – részben reformátusok, részben katolikusok maradnak Románok – ortodoxok, a 18. században görög katolikus hitre térnek b, Politikai háttér A háttérben a fejedelmi hatalom politikája áll – támogatja, tűri a vallásváltoztatásokat, végül nem tud rajta úrrá lenni, kénytelen-kelletlen elfogadja (1568, tordai ogy.
Azonban a reformáció további fejlődésének, az új fejedelem Báthory István vetett véget, aki országgyűlési határozattal szabott gátat a további hitvitáknak. A vallási sokszínűség elismerését a 1568-as tordai országgyűlés hozta meg, ahol törvényt alkottak az evangélium hirdetésének és magyarázatának teljes szabadságáról. A négy bevett vallás (református, katolikus, evangélikus, unitárius) esetében is vallásszabadság érvényesült. A románok által képviselt ortodox vallást is megtűrték, híveik gyakorolhatták vallásukat, de nem terjeszthették. A Tordán megvalósult vallási tolerancia páratlan volt Európában. Ehhez hozzájárult, hogy az erdélyi fejedelmek nem törekedtek erőszakos hittérítésekre, ennek következtében nem történtek erőszakos vallási összetűzések sem. Erdélyben Bocskaitól kezdve (1604-1606) kezdve 1690-ig református fejedelmek uralkodtak. Más vallások működését csupán kis mértékben korlátozták, de senkinek sem szabtak gátat a vallás szabad gyakorlásában. A hegemón szerep azonban a református vallásé volt.
Szervét Mihály-féle antitrinitárius, szentháromság-tagadó tanok is terjedni kezdtek. A kizárólag Lengyelországban és Erdélyben elfogadott antitrinitárius felekezet, a kolozsvári Dávid Ferenc hatására vált egyre közkedveltebbé. S Kolozsvár is előbb kálvini hitre tért át, majd unitárius tanok szolgálója lett. A lelkész hatására János Zsigmond is a szentháromságtagadó-tanok felé fordult. Az új vallási irányzatok elterjedését követő évtizedek (az 1550-es évektől 1571-ig) az egyházak intézményesülését hozták magukkal. A reformáció megerősödését az 1551-es Habsburg megszállás és az első rekatolizációs törekvések sem tudták megtörni. Az 1556 és 1564 között lezajló úrvacsoravita eredményeképpen 1564-ben a protestantizmus két ága elvált egymástól, s létrejött az evangélikus és a református ág, melynek hatására kiépülhetett az Erdélyi Református Egyház. A reformáció következő állomása a szentháromság-vita jelentette (1566-1571). A nyilvános viták eredményeképpen 1571-ben létrejött az evangélikus egyház.
Okostankönyv