Olyannyira megmerevedtek az álláspontok a minimálbér-tárgyalásokon, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán résztvevő tárgyalófelek mindegyike által elfogadható megállapodás helyett egy, a többségi konszenzust tükröző egyezség születhet.
Az új, 2014. 03. 15-én hatályba lépő családjogi törvény a gyermektartásdíj vonatkozásában számos módosítást eszközölt, a régi szabályokat pontosítja, kibővíti és igyekszik a mai kor igényeinek megfeleltetni. A legtöbb változás a gyermekek érdekét szolgálja, biztosítja az eltartáshoz való alapvető jogát. A törvény vélelmet állít fel a kiskorú illetve a nagykorú és középiskolai tanulmányokat folytató gyermeknek a tartásra való rászorultsága mellett, vagyis nem kell külön bizonyítani, hogy a gyermek a tartásra rászorul. Ez a vélelem akkor dönthető meg, ha a gyermek személyes életkörülményei, jövedelmi viszonyai folytán képes a saját eltartásáról egészben vagy részben gondoskodni. A vélelem felső korhatára 20 év – tehát ennek betöltését követően a középiskolai tanulmányok folytatása ellenére a bizonyítási teher a gyermeken van. Újdonság a szerződéses gyakorlatban eddig is alkalmazott megoldást miszerint lehetőség van a tartásdíjat egy meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával biztosítani részben vagy egészben.
Közeledő álláspontok: ennyivel nőhet idén a minimálbér Elhúzódó egyeztetés után ma sem született végső megállapodás az idei legkisebb bérekről. Készül viszont egy megegyezéstervezet, benne 4 százalékos emeléssel. A múlt szerdai sikertelen tárgyalási forduló után a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén sem lett végleges megállapodás a… Közel az egyezség: a minimálbér bruttó 167 400 forintra nőhet A bérmegállapodás tervezetének értelmében február 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum 4 százalékkal emelkedhet. Erről a felek hétfőn döntenek - mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően a munkaadói és a munkavállalói oldal egy-egy képviselője. 4 százalékos lehet a minimálbéremelés február 1-jétől Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készíti el a bérmegállapodás tervezét, amelynek értelmében február 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum 4 százalékkal emelkedhet, minderről a felek hétfőn döntenek.
A kirándulás, nyaralás, síelés, városnézés, múzeumok, könyvek ára bár nem havi kiadás, de összességében nem elhanyagolható összeg. Úgy gondolom, a különélő szülőnek ezekhez a költségekhez épp úgy hozzá kell járulnia, mert egy gyermeknek nem csak lakni, enni, ruházkodni és iskolába járnia kell, hanem a szabadidő tartalmas eltöltése legalább olyan fontos – ha nem fontosabb. A különélő szülő változatlanul akkor is köteles tartásdíjat fizetni, ha ezzel s aját szükségleteit korlátozni kell, azonban ezt a szabályt kicsit fellazítja az új törvény, és abban az esetben ha a gyermeknek van jövedelme, vagyontárgya amiből bevétele származik, vagy van más tartásra kötelezhető egyenes ági rokon – praktikusan a gyermekkel együtt élő szülő, vagy a nagyszülők – akkor ez a rendelkezés nem alkalmazható. Nem tudom, a gyakorlat miként fogja ezt alkalmazni, én tartok tőle, hogy ez újabb kibúvót fog jelenteni a sok minimálbéres papírt lobogtató, de egyébként más rokonok és haverok nevén lévő tárgyak között, jó módban élő apukáknak.
Nem gondolom, hogy ilyenkor a tartás terhét az édesanyáknak, vagy a nagyszülőknek kellene viselni, de majd meglátjuk merre kanyarodik a bírói megítélése ennek a kibúvónak. Kikerült a végleges szövegből a tervezetben még benne lévő szabály, miszerint az elmaradt tartásdíjat az általános 5 éves elévülési időn belül lehetett volna követelni. Annyi engedményt engedett csak a jogalkotó a jelenlegi 6 hónapos szabályhoz képest, hogy 3 évre visszamenőleg lehet követelni a meg nem fizetett tartásdíjat ha az illető igazolja, hogy a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Dr. Illés Blanka ügyvéd