A jelenleg fennálló mezeipocok-fertőzöttségre tekintettel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75RB rágcsálóirtó szer felhasználására - közölte az intézmény. Az engedély csak a fertőzéssel érintett megyékre vonatkozik, területi kiterjesztése a fertőzés növekedésének megfelelően változhat. Emlékeztetnek: az Európai Bizottság rendeletének értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédőszerek-használata. Azonban ha egyes károsítók olyan mértékben felszaporodnak, hogy az már a szomszédos termelők növényvédelmi biztonságát veszélyeztetik, és védekezni szükséges ellenük, egy uniós iránymutatás szerint a tagállamok ezeket vis maior eseményként ismerhetik el. A mezei pocok elszaporodás nagymértékű kárt okoz a zöldítésben ökológiai jelentőségű területeken és azok környezetében, és veszélyezteti a szomszédos területek növényvédelmi biztonságát. Ezért egyes körzetekben nem csak a táblaszéleken, hanem a konkrét növényállományban is felmerülhet a pockokkal szembeni védekezés szükségessége.
Tag: mezei pocok Terjed a tölgy-csipkéspoloska, a tölgy lisztharmat kártétele is nőtt 2019-ben Az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei 2020-ban is elkészítették az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer alapján összeállított kiadványukat. A Hirka Anikó által szerkesztett "A 2019. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2020-ban várható károk" összefoglalóból kiderül többek között, hogy az észak-amerikai származású tölgy-csipkéspoloska 2019 őszére már Magyarország összes megyéjéből előkerült. tovább Címke: aszály, betűzőszú, cserebogár, Erdészeti Tudományos Intézet, erdőkár, erdőtűz, erdővédelem, ERTI, fenyőpusztulás, gyapjaslepke, kocsányos tölgy, kőris kéregfekély, mezei pocok, szú, tölgy csipkéspoloska, tölgy lisztharmat, vadkár OMVK Természetvédelmi és Erdészeti Szakbizottság – a mezei pocok és a mérgezés a téma A vadgazdálkodást és a mezőgazdaságot egyaránt negatívan érintő kérdéskör a legaktuálisabb az Országos Magyar Vadászkamara szakbizottsága számára – hangzott el a testület április 24-én tartott, a tavalyi tisztújító közgyűlés utáni első, alakuló ülésen.
A madarak éves pocokfogyasztását 1, 2 milliárdra becsülik, egy gólya napi 44 pockot is elfogyaszthat. Az emlősök közül leghangsúlyosabb fajok: a róka, menyét, görény, vakond és a cickány. A mezei pocok gradációjának előrejelzése: A legelterjedtebb módszer az adott területen történő lakott járatok számlálása alapján meghatározható a fertőzöttség mértéke. Pocok egyedszám – lakott járat/100 m 2 Fertőzés mértéke Gyenge Közepes Gradáció veszély tavasz < 2 2 -5 >5 ősz < 5 5-10 >10 Védekezési módszerek: Agrotechnikai védekezés: Jelenleg a nem művelt területeken, gyümölcsösökben, repcékben figyelhető meg a kártevő, de az őszi kalászos kultúrákban is várható a megjelenése. Az ellenük való védekezés részben agrotechnikai és mechanikai megoldásokkal lehetséges. A mélyszántás, a pockok járatainak, fészkeinek beszántása, a tarlóhántás, a pillangósok feltörése, gyümölcsösökben a gyepes fasoros művelés jelentősen csökkentheti egyedsűrűségüket, csakúgy, mint a csapdázás, facsemeték gyökerének dróthálóval való burkolása, valamint a fák mellőli rendszeres hó eltakarítás.
forgalmi kategóriába kerül. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Arvalin RL mezei pocok gyérítésére csupán lakott területen kívül, kizárólag járatkezeléssel alkalmazható. Biológiai védekezés: Biológiai védekezésként szóba jöhet a T-alakú ülőfák kihelyezése, ragadozók búvóhelyeinek kialakulásának elősegítése, valamint erdősávok kialakítása. Azonban ragadozó madarak részére kihelyezett ülőfákkal ellátott területen a Redentines kezelés nem végezhető el. Gyulai Balázs, Klupács Helga, Zsolnai Balázs
Zalában egyelőre nincs ilyen veszély, és mint az erdészeti hatóság szakembere elmondta, ennek sajátos okai vannak. tovább Már erdészeti területeken is lehet használni a Redentin szert a mezei pockok ellen! A 2014. évi túlszaporodás és az év végi enyhe időjárás hatásának következményeként már nem csupán szántóföldi területeken okoznak kárt a mezei pockok. Az erdészeti hatóság jelentései alapján több dunántúli erdészeti területen is megjelentek a rágcsálók. tovább Ha súlyosbodik a pocokhelyzet, felülvizsgálhatják a Redentin használatának tiltását az erdőkben Az időszakosan engedélyezett Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer erdőterületeken, erdőfelújításokban nem használható, de amennyiben a helyzet súlyossága indokolja, a hatóság nem zárkózik el attól, hogy a későbbiekben megvizsgálja az erdőfelújításokban történő felhasználás környezeti kockázatait és az engedélyezés lehetőségét – tudta meg az Erdő-Mező. tovább Rendkívüli mezei pocok gradáció és erdőkár a gyulaji erdőben A mezei pocok fátlan, nyílt területek, szántók, rétek lakója, azonban a nevével ellentétben nem csak a mezőgazdasági területeken telepszik meg, hanem a fiatal erdősítésekben is, ahol a természetes úton megjelent csemete, vagy a makkvetésekből felcseperedő újulat még nem erősödött meg.
Az időszakosan engedélyezett Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer erdőterületeken, erdőfelújításokban nem használható, de amennyiben a helyzet súlyossága indokolja, a hatóság nem zárkózik el attól, hogy a későbbiekben megvizsgálja az erdőfelújításokban történő felhasználás környezeti kockázatait és az engedélyezés lehetőségét. A Gyulaj Zrt. hétfői sajtóközleményében számolt be komoly erdészeti károkról, amelyet a mezei pocok gradációja okozott. Az Erdő-Mező Online a témában megkereste a NÉBIH-et, és a lehetséges védekezésről tettek fel kérdéseket. "Az engedélyező hatóság a mezei pockok számának 2014. évi országos növekedése miatt és a rágcsálók számára kedvező év végi időjárás ismeretében a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer szükséghelyzeti engedélyét a mezőgazdasági felhasználók számára 04. 2/12. 222-2/2014. NÉBIH számú határozata alapján 2014. november 1-től 2015. február 28-ig ismételten kiadta. A Redentin 75 RB kiadott szükséghelyzeti engedélye alapján a védekezések több megyére kiterjedően szántóföldi, gyümölcsös és szőlő kultúrákban, rét-legelőn, erdészeti csemetekertekben, faiskolai termesztésben, ruderáliákon és mezőgazdaságilag nem művelt területeken csak járatkezeléssel végezhetők el 6-10 g/lakott járat dózisban.
Erdőterületeken, erdőfelújításokban, mint környezetvédelmi szempontból fokozottan érzékeny területeken a rágcsálóirtószer felhasználása nem lehetséges" – tájékoztatta az Erdő-Mező erdészeti hírportált a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága. Az engedélyező hatóság a kiadott engedélyben a rágcsálóirtó szer erdészeti célú felhasználását tehát kizárólag erdészeti faiskolákban, csemetekertekben engedélyezte, de az erdőfelújításokban, telepített táblákban a felhasználáshoz nem adott hozzájárulást. Amennyiben viszont a helyzet súlyossága indokolja, a hatóság nem zárkózik el attól, hogy a későbbiekben megvizsgálja az erdőfelújításokban történő felhasználás környezeti kockázatait és az engedélyezés lehetőségét. Csemetekertben így használható A NÉBIH válaszából kiderül, hogy erdészeti csemetekertben használható a szer, ám annak szigorú szabályai vannak. "Erdészeti faiskolai területen a készítmény felelősségteljes felhasználása céljából az állami és magán erdészetek kötelesek erdészeti növényvédelmi szakmérnök felügyeletét is biztosítani.